MEGNYERTÜK!
Hungarikumok megyei döntő a Megyeháza Árpád termében.
Csapattagok: Bajka Márta, Bukits Eszter, Daragó Péter György, Gyöngyi Domonkos Péter.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat pályázatot, nyújtott be a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a „Nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatása” címmel.
A vetélkedőkön a résztvevő diákoknak számot kellett adni a megyei értéktárban lévő értékekről, a Magyar Értéktárban lévő kiemelkedő nemzeti értékekről, a Hungarikumok Gyűjteményében lévő hungarikumokról szerzett tárgyi tudásukról, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismeretekről.
Vetró Mihály kézműves munkaközösség vezető irányításával diákjaink a középiskolások részére meghirdetett vetélkedő első fordulóján sikerrel helytálltak, pályázatukkal bejutottak, további hat megyei középiskola mellett, a február 22-én megrendezett döntőn, melyet ma meg is nyertek!
GRATULÁLUNK a diákoknak és felkészítő tanáraiknak: Vetró Mihálynak és Árvai Anikónak!
Tájékoztató információk
az „Értékeink vetélkedő 2016” felkészüléshez
A vetélkedőkön a résztvevő diákoknak számot kell adni a megyei értéktárban lévő értékekről, a Magyar Értéktárban lévő kiemelkedő nemzeti értékekről, a Hungarikumok Gyűjteményében lévő hungarikumokról szerzett tárgyi tudásukról, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismeretekről. A tárgyi tudás többféle feladaton (kérdezz-felelek, választásos kérdések, igaz/hamis állítások, stb.) keresztül mérhető. Ezen túl egyéb, játékos feladatok (ügyességi, érzékszervi, kreatív, stb.) is előfordulnak a középdöntők, valamint a döntők során.
A tárgyi tudás megszerzéséhez került összeállításra a következő anyag.
Az értékek leírásai, fotói, egyéb információi megtalálhatóak a www.hungarikum.hu weblapon, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár elemei, azok leírásai a www.hbmo.hu/ertektar oldalon.
A jogszabályi tudás, amely elengedhetetlen az értékgyűjtés kapcsán, összefoglalva a következő információkon keresztül sajátítható el. Természetesen, aki bővebb információt szeretne, az a jogszabályokat letöltheti a www.njt.hu oldalról.
A 2000-es években egy egyedülálló kezdeményezés bontakozott ki Magyarországon. Egy több irányból szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult el azzal a céllal, hogy a magyar nemzet értékeit összegyűjtse, értéktárakba rendezze, mellyel biztosíthatja annak megfelelő védelmét és nyilvántartását, valamint az utókor számára történő megőrzését. A nemzeti öntudat alapját képezhetik ezek az értékek, mindemellett a hagyományok megőrzése és népszerűsítése külgazdasági, turisztikai haszonnal és diplomáciai előnyökkel is járhat Magyarország számára. Az értékgyűjtemény alkalmas arra, hogy bizonyítsa mind a magyar nemzet állampolgárainak, mind a nagyvilágnak, hogy a magyarság teremtő képessége elismerésre méltó. Ezen törekvés hatására született meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, melyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el.
A hungarikum mozgalom legfontosabb alapelve, hogy minden közösségnek vannak értékei. A legkisebbnek is, függetlenül attól, hogy hány tagja van, hol helyezkedik el, milyen a turisztikai vonzereje. A közösség formálja az értéket, az érték a közösséget, mellyel létrejön a közösségmegtartó érték, az értékmegtartó közösség. Ha egy település magáénak vallja ezt az üzenetet, akkor azt is tudnia kell, hogy saját maga dönthet arról is, hogy milyen dolgokat helyez el az értéktárába. Ez nagy lehetőség, ugyanakkor nagy felelősség is.
A történelmi múlt ismerete nélkül a jelen és a jövendő nemzedékei nem képesek felelős döntéseket hozni, az évszázadok során felhalmozott tapasztalatokat a ma embere is fel tudja használni. Ezért mindannyiunk számára fontos feladat kultúránk megőrzése, hagyományainak bemutatása, nemzeti azonosságunk közös megélése. Abban a határokon átívelő, több szinten folyó építkezésben, amit a hungarikum mozgalom képvisel, kiemelt szerepet kapnak a hagyományaikat ismerő és tisztelő közösségek. Fontosnak a Kárpát-medencei vidéki örökség, a néphagyományok, az épített, tárgyi, szellemi örökség és az abban felmutatható nemzeti és kulturális értékek megőrzése és népszerűsítése.
A Hungarikum Bizottság intézményét a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény hívta életre. A bizottság a törvényben vállalt feladatának eleget téve már a kezdetektől juttat anyagi forrásokat – pályázati úton – a hungarikum mozgalom szereplőinek. A legfontosabb célkitűzések: helyi értéktárak létrehozása, kialakítása, bővítése, rendezvények, módszertani kiadványok létrehozása, megyei értéktárak szerepének és fontosságának erősítése, az értéktárba felvett értékek megismertetése és népszerűsítése.
A nemzeti értékpiramis rendszere a jogi szabályozás meghatározó szellemisége és üzenete.
A piramis csúcsán álló Hungarikumok Gyűjteményébe hungarikummá kizárólag olyan érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba, azaz kiemelkedő nemzeti értékké vált.
A piramis köztes szintjén elhelyezkedő Magyar Értéktárba való felvételt az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült, azaz nemzeti értékké vált.
Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba akkor kerülhet be, ha a piramis talapzatán álló települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert.
Azaz a helyi értéktárak és ágazati értéktárak tartalmának kialakítása nem csak lehetőség, hanem hatalmas felelősség is: a nemzeti értékpiramis legszélesebb alapját, első lépcsőfokát az ide bekerült, úgynevezett nemzeti értékek adják, melyek felterjesztésével épül tovább a piramis. Így, a nemzeti értékpiramis különböző szintjein álló értéktárakba azon értékek kerülhetnek, melyeket egy‑egy – kisebb vagy nagyobb – közösség magáénak vall és képvisel.
Nem csak az országos ismertségű, a magyarság csúcsteljesítményeként definiált hungarikumok számítanak „igazi” értéknek. Egy település közössége számára a saját, helyben megtalálható értékeik fontosak igazán, ezek azok, melyeket már őseik is ismertek, a mostani lakosok számára is meghatározóak, és szeretnék, ha unokáik is ismernék, mert a sajátjuknak vallják azt, büszkék rá, függetlenül attól, hogy ezen helyi értékek hungarikummá is válnak-e vagy sem. Bármely érték, mely a helyiek számára jelentőséggel bír, bekerülhet a helyi települési értéktárba, vagy a több település által létrehozott tájegységi értéktárba, melyet követően már úgynevezett nemzeti érték.
Előfordulhat azonban, hogy ez az érték, tulajdonságai alapján nem csak az adott településen, településeken számít értéknek, hanem az egész megyében. Ekkor felterjeszthető a megyei értéktár bizottság elé a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a megyei értéktárba.
Vannak olyan értékek is, melyek nem köthetők egy adott településhez, sem megyéhez, sokkal inkább különleges szakmai tulajdonságokkal rendelkező értékek, egy-egy ágazatot, vagy annak részterületét képviselik. A törvényalkotók szándéka szerint ezen értékek kerülhetnek az ágazati értéktárakba, melyek felügyelete és kialakítása az ágazat szerint illetékes minisztériumok feladata.
Amennyiben a megyei-, külhoni nemzetrész- vagy ágazati értéktárban jegyzett nemzeti érték az ország, sőt a magyarok egész nemzete számára jelentőséggel bír, a javaslat felterjeszthető a Hungarikum Bizottság elé, és bekerülhet a piramis középső szintjén álló kiemelkedő nemzeti értek sorába, a Magyar Értéktárba.
Amennyiben ezzel a kiemelkedő nemzeti értékkel a világ bennünket, a magyar nemzet közösségét is azonosítja, akkor egy újabb felterjesztés és pozitív döntés után a piramis csúcsán álló Hungarikumok Gyűjteményének soraiba is kerülhet.
Minden hungarikum nemzeti érték, de nem lehet minden nemzeti érték hungarikum.
Fontos tudni, hogy a hungarikum mozgalom alulról felfelé építkező rendszerében a nemzeti értékpiramis minden szintje fontos: az ágazati, települési, tájegységi, megyei és külhoni értékek éppúgy, mint a kiemelkedő nemzeti értékek és a piramis csúcsán álló hungarikumok. Mindegy, hogy milyen jellegű az érték, lehet az agrár- és élelmiszergazdasági, ipari és műszaki megoldásokhoz tartozó, sporthoz, természeti környezethez, turizmushoz és vendéglátáshoz, egészséghez és életmódhoz, épített környezethez vagy kulturális örökséghez kapcsolódó érték is.
A törvény egyik alapvető célja, hogy a hungarikum mozgalom során egyetlen érték se maradjon ki a gyűjtésből. Vannak még olyan önkormányzatok, akik nem hoztak létre értéktárat. Ám az ezeken a településeken található értékek is nyilvántartásba vehetőek. Ez úgy valósulhat meg, ha egy helyi közösség vállalja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdi a helyi értékek összegyűjtését, dokumentálását. Nyilvántartást készít ezekről, kitölti a törvény végrehajtási rendeletének mellékletében található adatlapot. Ezt követően van lehetőség arra, hogy az adott település területileg illetékes megyei értéktár bizottságához nyilvántartás céljából megküldje ezeket a javaslatokat. Természetesen a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha minden település létrehozná értéktárát, azonban addig is biztosítani kell, hogy minden értékbenyújtó a nemzeti értékpiramis rendszerébe juttathassa a számára, közössége számára meghatározó értéket.
A hungarikum mozgalom elindítása során egyértelmű cél volt, hogy a civil szervezetek, közösségek bekapcsolódjanak az értékek gyűjtésébe, feltárásába. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az „ideális állapot” az, ha a képviselőtestület és a civil közösségek közösen valósítják meg a helyi értéktár létrehozását és működtetését. A helyi civil szervezetek tagjai lehetnek a legalkalmasabbak arra, hogy elindítsák a helyi értékek gyűjtését, dokumentálását, archiválását.
Tájegységi értéktár akkor jön létre, ha több település közösen dönt arról, hogy létrehozza az értéktárát. Ennek több oka is lehet: kisebb közösségek esetében előfordulhat, hogy az értéktár működtetését csak közös erőből tudják megoldani, de az is lehetséges, hogy a helyi településeknek számos olyan értékük van, mely mindannyiuké, így több település alkotja ugyanazon értékek értékmegőrző közösségét, melyeket közös értéktárban kívánnak elhelyezni, esetleg mindkét ok jellemző ezen településekre.
A tájegységi értéktár létrehozásánál a törvény szerint szomszédos településeknek kell lenniük, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egy egységhez tartozzanak. A települések közösen hozzák létre a tájegységi értéktár bizottságot, melyben nyilvántartják az adott területhez kötődő nemzeti értékeket. A tájegységi értéktár bizottságra vonatkozó szabályozás egyebekben megegyezik a helyi értéktárakra vonatkozó szabályozással.
A települési és megyei értéktár bizottságnak évente két alkalommal beszámolót kell készíteni a tevékenységéről. Ezen értéktár bizottságok működéséhez és feladataik ellátásához szükséges pénzügyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatok biztosítják.
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény önálló érték fogalmat nem tartalmaz, a nemzeti érték fogalmát jeleníti meg. Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.
Az értékké nyilvánításhoz (javaslattételhez) egy a végrehajtási rendeletben található melléklet kitöltése és beadása szükséges. A javaslattevő beazonosítására szolgáló pontok adatainak felvitele csak pár percet vesz igénybe, viszont a javasolt érték leírása időigényes feladat. Ezen kívül fontos még az adott érték felvétele mellett szóló indoklás, valamint a javaslattevő adatlap mellékleteinek (fotók, vagy audiovizuális felvételek, ezek felhasználására vonatkozó nyilatkozatok, szakmai ajánlások, támogató levelek) benyújtása.
A leírás tartalmát tekintve semmiképp sem a tanulmány-szerű, hivatkozásokkal tűzdelt javaslattétel az elvárás. A jó javaslat informatív, alapos, és alkalmas arra, hogy bárki első olvasásra is megismerje az érték mivoltát, jelentőségét, az adott közösséggel való kapcsolatát – akár a régmúlt, a jelen és jövő távlatában is -, ezáltal felkeltse az olvasó figyelmét, megalapozza érdeklődését.
Az indokolás szakmai és érzelmi alapokon nyugvó, az érték egyediségét, különlegességét, a közösségre gyakorolt hatásával összefüggő megőrzésének jelentőségét kifejező érvelés, mely meggyőző erővel bír az értéktár bizottság pozitív döntéshozatalának érdekében.
Fontos szerep jut a javaslattétel során a csatolandó mellékleteknek. Itt nyílik lehetőség az értéket szemléltető képek (esetleg videó hivatkozások) bemutatására, melyek lehetnek fotók, korábban született írások, dokumentumok. A képek felhasználására vonatkozó nyilatkozatra azért van szükség, hogy a bizottság(ok) mind az elbíráláshoz, mind az érték későbbi megismertetése, népszerűsítése alkalmával szabadon használhassák azt. A támogató nyilatkozatok, ajánlások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a benyújtó személyén túl a további érintettek is „megjelenjenek” a javaslatban, mely alátámasztja, hogy nemcsak az előterjesztő számára képez értéket a javaslat tárgya, hanem több személynek is, köztük a kategóriában jártas szakember számára is jelentős értéket képvisel a javaslat tárgya.
Az értéktárban a nemzeti értékeket kategóriánként kell azonosítani és rendszerezni. Ezeket a kategóriákat a végrehajtási rendelet határozza meg, amelyek a következők:
- a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét – , különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
- b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
- c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
- d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés –beleértve a kézműipart, kézművességet is –
szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés- gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
- e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
- f) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
- g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
- h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Jelentős változások történtek a törvény 2015. évi módosítása során. A Magyar Országgyűlés úgy döntött, a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek a saját országukban önálló, úgynevezett külhoni nemzetrész értéktárat, annak működtetésére pedig önálló külhoni nemzetrész értéktár bizottságot hozhatnak létre. A bizottság feladata: létrehozza a külhoni nemzetrész értéktárat, szervezi az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, dönt a nemzetrész értéktárba bekerülő nemzeti értékekről. A külhoni nemzetrész értéktárak a nemzeti értékpiramis rendszerében a megyei értéktárakkal azonos szinten helyezkednek el.
Az ágazati értéktár: az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vannak olyan értékek, melyek nem köthetők egy településhez, hanem szakmai tulajdonságokkal rendelkezve egy-egy ágazati szakterülethez, vagy annak részegységéhez. A törvényalkotók szándéka szerint ezek kerülhetnek az ágazati értéktárakba. Az ágazati értéktárak kialakítása és felügyelete a szakterület szerint illetékes minisztériumok feladata.